2020. ápr 08. B0zót
Csapolt tábori vállfa

Csapolt tábori vállfa

Elsősorban hosszabb erdei táborozáson lehet arra szükség, hogy ruhadarabjainkat kiakasszuk szellőzni vagy száradni – akár mosás, akár csapadék után. Erre a célra néhány helyben talált fadarabból könnyedén összeállíthatunk egy vállfát is, amely így az adott ruhadarabot nem csak gyűrődésmentesen tartja, de nagyobb felületen érheti a nap és a szél.

Vállfát legegyszerűbben két fadarab összekötésével készíthetnénk, ahogy erről régebben már írtunk is. Sőt, ha csupán a ruhaszárítás a cél, bizonyára egyszerűbb megoldásokat is találunk. Ami a csapolt vállfa készítését indokolja mégis, az egyrészt, hogy zsinór nem szükséges hozzá. (Bár ennek készítéséről is volt szó korábban.) A másik, hogy ez egy remek kis tábori ügyességként kiváló módja a késhasználat gyakorlásának, a finommotorikus készségek, szem-kéz koordináció, egyszóval a kézügyesség fejlesztésének. És végül ha igényesen készítjük el, akkor hazavihetjük magunkkal, mint egy emléktárgyat az adott kiruccanásról – és otthon is használható. De ha a tábor végén eldobjuk, akkor sincs baj – visszakerül a természet körforgásába.

bushcraft_coathanger.jpg

Anyagválasztás

A vállfa alapanyagául kb. hüvelykujjnyi vastag vagy annál kicsit vastagabb ágdarab teljesen megfelelő. A vékonyabb elegánsabb, a picit vastagabbat könnyebb elkészíteni, és a jobb szemléltetés végett a fotókon is egy ilyet mutatok. Kell tehát egy vállszélességű egyenes, vagy enyhén íves darab a tartórúdnak, és egy megfelelően elvágott elágazás a kampónak. Ezek legyenek hasonló vastagságúak.

alapanyag.jpg

Használjunk kifejezetten elszáradt vagy letört (de nem korhadt) ágat alapanyagként. Egyrészt mert így még minimálisan sem károsítjuk a természetet egy élő ág levágásával. Másrészt ha frissen vágott fával dolgoznánk, száradáskor az anyag zsugorodik, torzul, és elképzelhető, hogy így a csapolás is elveszti eredeti tartását.

Szerszámként egy kis fűrészre és egy késre lesz szükségünk, bár némi többletmunka árán ebből a fűrész mellőzhető. A méreteket szemmértékre, illetve a darabok egymáshoz mérésével vesszük fel. Nyilván lehetne tolómérővel precízen kijelölni pontos méreteket, de tábori viszonyok közt ez nem életszerű, és úgy vélem, felesleges is.

anyag_furesz.jpg

Megmunkálás

Ha összeszedtük a megfelelő fadarabokat, egymás mellé téve jobban kijönnek az arányok, lehet, hogy még érdemes vágni belőle, itt például a kampót túl nagynak véltem, ezért kisebbre szabtam. Távolítsuk el a kérget, hogy az esetleges anyaghibák még most kiderüljenek, illetve a csapolt felület is így lesz letisztult és megmunkálható. 

anyag_kes.jpg

A két fadarabot az úgynevezett fecskefark-csapolással illesztjük. Ennek a lényege, hogy az illeszkedő daraboknak mind a kereszt- mind a hosszanti irányú metszete trapéz alakú. Így a terheléstől összeszorulnak az elemek.

vallfa_kampo1.jpg

A forma kialakításához először faragjuk le a kampó hátoldalát laposra, kb. az átmérő egyharmadánál. Itt nagyon fontos, hogy amennyire lehet, tényleg egy egyenletes felületet alakítsunk ki, ennek kell majd felfeküdnie a keresztrúdon.

vallfa_kampo_oldal.jpg

Ezután alakítsuk ki a kampó két oldalfelületét, ezek tehát a már említett metszeti egyenlő szárú trapéz szárai. Ez első lépésben ne érjen le még a kampó aljáig. Nagyon figyeljünk arra is, hogy az egész föntről lefelé egyenletesen szélesedjen. Az alsó szakaszon hagyjuk meg teljes szélességében az anyagot, hogy a későbbi finomításnál maradjon még mozgásterünk. 

Most a keresztrúd közepét jelöljük ki, és a kampóra faragott trapéz hátának legkeskenyebb részét mérjük fel a keresztrúdra, és itt fűrészeljük be azt, első körben csak az átmérő harmadáig. (Bátrabbaknak mehet egyből a feléig, de itt is több mozgásterünk marad, ha nem egyből a végleges mélységre vágjuk.) Leginkább ezen a ponton lehet elrontani az egész folyamatot, ha túl szélesre sikerült a bevágás, akkor az egyik alkatrészt biztosan cserélnünk kell.

kimetszes_kessel_1.jpg

A befűrészelt szakaszt a kés segítségével tudjuk kivágni. A kés hegyét szúrjuk a vágás végének magasságában a rúdba a fa rostjaival párhuzamosan, és így a vágott félhenger-szerű rész kipattan. 

Figyelem! A kést kifejezetten magunktól elfelé tartsuk, a fadarabot pedig támasszuk meg egy szilárd felületen a művelet közben! Meg a többi balesetvédelmi szabályt is tartsuk be, amit itt most nem részletezek.

A bevágás felülete nem lesz egyből egyenletes, ezért szintén a kés hegyével, kis metsző mozdulatokkal kell azt leegyengetni. Itt is érdemes alapos munkát végezni a jó illeszkedéshez. 

Késünkkel alakítsuk úgy a bevágást, hogy az az anyag belseje felé szélesedjen, azaz ilyen irányban is megjelenjen a trapéz forma. Ez garantálja, hogy a kampó ne tudjon kifordulni az illesztésből.

elso_illeszkedes.jpg

Finomítás

Most próbáljuk össze a darabokat. Ha eddig jól csináltuk, már látszania kell, hogy ez illeszkedni fog. Viszont az is látszik a képen, hogy a kampót nem lehet eléggé feltolni a keresztrúdon, mert túl széles, és már korábban megszorul. Innentől jön tehát a finomhangolás. Egyrészt a vállfa bevágását kimélyíthetjük még az átmérő közepéig, a már ismert módon, azaz: befűrészelés és a szakasz kivágása. Ettől eleve szélesebb lesz a vájat is a trapéz forma miatt. Másrészt a kampót is lehet még óvatosan keskenyíteni, folyamatosan forgatva és ellenőrizve az illeszkedést. 

hezag_az_illesztesben.jpg

A felfekvő felületek legyenek a lehető legegyenletesebbek. Ha minden irányból belenézünk, akkor látszanak az illeszkedési hibák, esetleges kiemelkedések, amiken felfekszik az anyag, mint a fenti képen is. Ezeket faragjuk le. Végül pontosan illeszkedve összeáll a vállfa.

Ha jó munkát végeztünk, akkor a bevágásnak szép szabályos alakúnak, és sima felületűnek kell lennie.

Kiegyensúlyozás és végső simítások

vallfa-ferde.jpg

Felakasztva azt látjuk, hogy a függesztési pont eléggé kívül esik a súlyponton. Ez igazából csak esztétikai probléma, mert használat közben, tehát ha felteszünk valamit a vállfára, úgyis az adott tárgy tömege lesz a mérvadó.

vallfa-kiegyenlitve.jpg

Mindamellett a kampó ívének a középső irányba történő szélesítésével javíthatunk a helyzeten. Szintén lefaraghatunk a keresztrúd nehezebb végének az anyagából. Jelen esetben egyúttal az eddig megmaradt kéreg darabokat is igyekeztem eltávolítani a felületről.

vallfa_kerekitett.jpg

Legvégső lépésben pedig a vállfa elemeinek végein lévő éleket kerekítsük, faragjuk le, hogy ezek ne sértsék meg a felfüggesztett ruhadarabot.

Használat

Elkészült tehát a szétszedhető, és így akár a hátizsákban is hordozható tábori vállfánk. Nekem az tetszik benne, hogy milyen egyszerű, és az önszorító megoldás révén mégis mennyire stabil.

vallfa_szetszedes.jpg

Ha nagyon összeszorul a darab a terheléstől, egy ellentétes irányú merőleges ütéssel például egy fatönkön könnyen kilazíthatjuk.

tabori_vallfa.jpg

taska_akaszto.jpg

Nemcsak ruhadarabot, de akár a hátizsákot is felfüggeszthetjük erre, hogy a nedves talajtól elemelve szárazon tartsuk, vagy a rovarok, állatok számára elérhetetlen magasságba emeljük. A vállfa jól használható nagyobb sátorban, vagy ponyva alatt is, így akár függőágyas táborozás, cserkésztábor, de egyéb vadonlakó vagy bushcraft rendezvényen is praktikus.

Balesetmentes és eredményes farigcsálást mindenkinek!

Szólj hozzá

erdő fűrész házilag hátizsák túlélés barkácsolás kézművesség csapolás szerszám táborozás fafaragás bushcraft eszközkészítés bozótművesség DIY tartóeszköz késhasználat vadonlakó fecskefark