Bear Grylls: Valódi hősök
"Na, ne már, újabb Bear Grylls-könyv? Ezúttal vajon mit akar eladni nekünk?" Talán vannak egy páran, akik ilyen kérdéssel vették kézbe a néhány hónapja nálunk is megjelent kötetet, és bevallom, bennem is volt némi félsz, de azért ne ítéljünk idejekorán, inkább vizsgáljuk meg alaposabban, mit tett le az asztalra ezúttal korunk egyik leghíresebb túlélő-showmanje.
Grylls az előszóban elárulja, hogy sokszor kérdezgetik őt, kik a példaképei, erre pedig nehezen tud csak válaszolni, bár édesapját mindig az elsők közt említi. Ahogy a köznapi ember, ő is sokféle történetet hallott és olvasott olyan vészhelyzetbe kényszerült emberekről, akik nem adták fel, noha túlélési esélyeik a nullához közelítettek. Őt a szokásosnál is jobban inspirálhatták ezek az esetek, hiszen elitkatonaként, kalandorként, majd híres és sokat vitatott tévésorozatainak felvételei közben neki is kijutott bőven a nehezen megoldható szituációkból. Részben ennek a kérdésnek az ösztönzésére írta meg ezt a könyvet.
Huszonöt ismert és kevésbé ismert személy helytállását foglalta össze hosszabb-rövidebb fejezetekben. Van itt minden a sarkvidéktől a sivatagig, lelőtt pilótától ellenséges területen működő hírszerzőn át eltévedt civilig. Olvashatunk Nando Parradóról, aki 1972-ben egy repülőgép-szerencsétlenség következtében az Andok hóborította hegyei között találta magát és életben maradt barátaival együtt halott utastársai teteméből kellett, hogy fogyasszanak; Thor Heyerdal Kon-Tiki-expedíciójáról, melynek során saját építésű lélekvesztőkön vágott neki a tengernek; az 1815-ben nyugat-afrikai rabszolga-kereskedők fogságába esett amerikai kereskedőről, James Riley kaptiányról; a német megszállók életét megkeserítő brit ügynöknőről, Nancy Wake-ről; de Marcus Luttrell, az afgán hegyekben rekedt SEAL-kommandós vagy a Déli-Sarkra induló Ernest Shackleton, illetve a Matterhorn, esetleg a Mount Everest első sikeres mászói sem maradhatnak ki a sorból. Megnyugtató, hogy az alig ismert hősökből is akad itt bőven: bár valamennyire tájékozottnak érzem magam a témában, újabb és újabb, számomra teljesen ismeretlen nevek bukkantak itt fel. A történetek közt összesen hat olyan van, amely a második világháborúban játszódik, öt hegymászáshoz, öt másik pedig sarkvidéki expedíciókhoz kötődik. Az is érdekes, hogy talán csak 4-5 olyan sztori akad a könyvben, amelyben a főszereplők teljesen váratlanul kerültek egy túlélési szituációba, az összes többi esetben nagyon is tisztában kellett lenniük azzal, hogy mit vállalnak, mit kockáztatnak.
A könyv elsősorban az emberi teljesítőképesség végső határán elért eredményeket emeli elénk példaként, de legalább ennyire elismerésre méltóak azok az esetek is, amikor valaki a legszélsőségesebb körülmények ellenére is meg tudott maradni emberi méltóságában, és képes volt a saját puszta túlélésén kívül a társaival is törődni, vagy áldozatot hozni értük. Megragadó például az amerikai Louis Zamperini története, aki a háború alatt túlélte repülőgépük lezuhanását a Csendes-óceánon, majd további két évet japán fogságban kellett szenvednie, ahol szadista őrök kínozták brutális kegyetlenséggel. Ám ezt is túlélte, majd a háború után felkereste volt fogvatartóit, és megbocsátott nekik.
Mindezek után fura volt Nancy Wake-ről, a Franciaországban ledobott brit ügynökről olvasni, akiről – akármilyen bátorság is hajtotta – inkább egy hidegvérű gyilkos juthatna sokunk eszébe, és az olvasók egy része nyilván nem tud majd pozitív hősként tekinteni rá.
A stílusból érezhető, hogy Grylls alapvetően megint a fiatalabb generációt célozta meg. A szöveg mindenhol közérthető, mondhatnám egyszerű, de gördülékeny és lényegre törő, összességében olvasmányos. Sajnos egy-két bántó szakmai hiba is adódott (például, amikor Gestapo-katonákat emleget, ami önellentmondás, mivel a Gestapo titkosrendőrség volt, ergo katonái nem lehettek); nem tudom, hogy ez a fordító hibája-e, valószínűleg nem, azt gondolom, az író fogalmazott pongyolán.
A szerzőnek nyilván nem volt célja elveszni a részletekben, de azért érdekes lett volna a hegymászó-, katonai- és túlélési ismeretekkel is rendelkező Bear Gryllstől néhány alaposabb, elemzőbb jellegű gondolatot is olvasni a puszta történeteken kívül. Például, hogy adott helyzetekben az adott személyek hol hoztak hibás döntéseket, vagy milyen módszerekkel javíthatták volna az esélyeiket a túlélésre. (Mint ahogy ezt igyekszünk mi is bemutatni a blogunkon részletesebben ismertetett túlélőtörténetekben.) A könyv végében egy ajánlott irodalom lista is szerepel azok számára, akik mégiscsak alaposabban utánaolvasnának egy-egy esetnek.
A kötetet így azoknak tudnánk ajánlani, akik beérik e viszonylag tömören megírt történetekkel, illetve az olyan apukáknak, akik kalandvágyó kamasz gyermekeiknek keresnek valami tanulságos és fejezetenként is olvasható könyvet. Motivációs olvasmányként vagy kalandregények helyett kellemes és inspiráló kötet ez.
Valódi hősök (True Grit)
Írta: Bear Grylls
Fordította: Rézműves László
Jaffa Kiadó 2014
280 oldal
