Alexander Stilwell: Túlélési enciklopédia

2002-ben jelent meg magyarul Alexander Stilwell: Túlélési enciklopédia című kötete, amelyet kénytelen némi kritikával fogadni az ember. Mégpedig azért, mert már első ránézésre is kísértetiesen hasonlít az általunk is bemutatott Peter Darman-féle Túlélés kézikönyvre, annak egyfajta “második, javított rontott kiadásának” tűnik. Alaposabban átnézve pedig rájövünk, hogy ezt most vagy tényleg azt felhasználva írták, vagy véletlenül (?) azonos forrásokból dolgozott a két szerző. A hasonlóság miatt azzal fogom összehasonlítani ezt a kötetet.

Kezdjük azzal, hogy a címével ellentétben ez a könyv egyáltalán nem egy enciklopédia, szerkezetileg a hagyományos túlélőkönyvekre emlékeztet. A Természetjárók enciklopédiája, na az tényleg enciklopédia. A szerzőről, Alexander Stilwell-ről meglepő módon hosszabb kutakodás után sem találtam semmit. Mivel több katonai témájú könyve is kapható, feltételezhetjük, hogy Darmanhoz hasonlóan egy katonai érdeklődésű civil szerzőről van szó, aki katonai szabályzatokra és más könyvekre támaszkodva ír ebben a kötetben a túlélésről, gyakorlatilag személyes tapasztalatok nélkül. Ez sajnos az egész műre rányomja bélyegét.

A könyv által érintett témakörök:

Előkészületek, felszerelés. Túlélés sivatagban, tengeren, trópusokon, sarkvidéken, hegyekben. Természeti katasztrófák. Elsősegély. Tűzgyújtás, egyszerű fegyverek, csapdák, horgászat, állatok feldolgozása, ehető és mérgező növények és gombák. Tájékozódás, jeladás. Kötéltechnikák. Utazás külföldön.

A felszereléses rész elég rövid és hiányos, gyakorlatilag nem sokkal több, mint egy felszereléslista, egyedül a ruhadarabokról ír kicsit bővebben. A könyv tartalmának egy jelentős részét az egyes éghajlatok és természeti jelenségek fejezetei teszik ki. Ebbe vannak az adott helyszínen történő túléléshez szükséges információk beleszőve, úgy mint az adott éghajlat főbb jellemzői, öltözködés, menedékek, víz, élelem, állatok, növények, veszélyek. Ezek a részek azonban sok helyen csak egy-egy szimpla felsorolást vagy tételenként 1-2 mondatos semmitmondó leírást takarnak.

Ezzel a felosztással az amúgy egybe tartozó témák, mint pl. a tájékozódás teljesen meg lettek bontva. Jó példa, hogy a Sarkcsillag alapján történő tájékozódás összesen három helyen is szerepel a könyvben, mindegyik különböző mértékben, de egyik sem elég alaposan leírva. Ehelyett elég lett volna ezt egyszer leírni, de jól.

Aránytalanul rövidnek érzem a tűzgyújtással és a többi klasszikus önellátó- és rögtönözhető megoldással foglalkozó fejezetet, és pont ez az, ahol átüt, hogy a szerzőnek nagyon kevés személyes tapasztalata lehet a témában, a könyv a konkrét túlélőfogásoktól eltávolodva sokszor inkább a természeti és földrajzi ismeretekre koncentrál...

Keresd meg az apró különbségeket a két kép között! A bal oldali kép Darman könyvéből, a jobb Stilwelltől származik. Vajon véletlen volna a nagyfokú hasonlóság?

A növények bemutatásánál megint lehagyták a latin neveket. A kullancsról azt írja nem szabad kitépni, hanem petróleummal kenegessük. Ez egy valahonnan átvett elavult nézet, teljesen ellentétes a mostani gyakorlattal. A tájékozódásnál olvashatjuk, hogy az északi féltekén a fatönkökön az évgyűrűk a déli oldalon közelebb vannak egymáshoz. Ennek pont az ellenkezője igaz. Szintén tévedés, hogy selyemmel fel tudnánk mágnesezni egy tűt.

A Függelék avagy Utazás külföldön című fejezetben - mint a Darman könyvben is - egyenként kerül felsorolásra a világ számos országa. Ám míg ott, ha csak egy-egy mondatban is, de próbált a szerző hasznos információt közölni a valóban problémás országokról, és általános érvényű utazási tanácsok is vannak benne, addig ebben a könyvben inkább csak banális közhelyeket olvashatunk. Magyarországról mindössze annyit tudunk meg, hogy fővárosa Budapest, de régiós társaink említésénél már kiemelik, hogy az utak állapota és a közlekedési morál rossz, vagy hogy mindig tartsuk magunknál személyi okmányainkat.

Néhány további illusztráció. A bal oldali képek Darman könyvéből, a jobb oldaliak Stilwelltől származnak. A tűzfúrós kép arról tanúskodik, hogy a grafikus nem értette meg az eszköz működését, vagy nem is látott még ilyet élőben. Lehet, hogy a szerzők sem?

A könyv oldalszám tekintetében látszólag terjedelmesebb a Darman könyvnél, ám úgy tűnik, ez kizárólag a nagyobb betűméretből és térközökből adódik.

Hogy egy pozitívumot is írjak, az illusztrációk minősége egy fokkal jobb, mint a Darman könyvben. Ugyan színes még nincs köztük, de vonalrajzok helyett legalább kidolgozott grafikákat kapunk. Kár, hogy ezek jelentős része szemmel láthatóan megegyezik a Darman könyvben lévőkkel. A rajzokkal együtt a hibákat is gondolkodás nélkül lemásolták. Erre példa a két rúd merőleges egymáshoz rögzítésére szolgáló “négyzetes rögzítőbilincs”, amely keresztkötés néven talán ismerősebb sokaknak. A rajzot követve ezt nem is lehetne megcsinálni, a 3. fázison a szál ugyanis ugyanonnan jön vissza, ahova elvezettük a 2. fázisban, valójában a vízszintes rudat megkerülve, az alatt kellene kijönnie.

Korábban megkérdeztük Peter Darmant is, mit szól hozzá, hogy saját könyvének illusztrációi itt visszaköszönnek. Őt érdekes módon nem zavarja, bár örült volna, ha megkérdezik előtte. Nos, ha őt nem is zavarja, engem mint könyvvásárlót és olvasót, igen.

Ha arra gondolunk, hogy az enciklopédia szó a köztudatban az egyetemes, alapos és megbízható tudás szinonímája, akkor kevés ennél megtévesztőbb címet kaphatott volna ez a könyv. Tagadhatatlan, hogy adhat egy általános képet és hasznos tippeket is a túlélés témakörének néhány területéhez, de összességében egy kivonatos, közhelyes, kidolgozatlan és plagizálónak tűnő kötetről beszélhetünk, amelyből gyakorlatias ismereteket igen nehéz volna elsajátítani. Személy szerint nem szívesen ajánlanám beszerzésre.

Túlélési enciklopédia
Eredeti cím: The Encyclopedia of Survival Techniques
Szerző: Alexander Stilwell
Fordító: Moczok Péter
Hajja és fiai, 2002
294 oldal