5.11 Rush hátizsákok
Soha véget nem érő törekvésünk, hogy megtaláljuk az ideális hátizsákot… Ami persze nem létezik, hiszen céltól, időtartamtól és egyéb tényezőktől függően mindig másra van szükség, de tény, hogy vannak típusok, amelyek kiemelkedően jól teljesítenek egy-egy tágabb kategóriában. Az 5.11 cég pedig évek óta piacon tart egy mára igen népszerűvé vált taktikai hátizsák szériát. Ez a Rush sorozat, amelynek tagjai 12, 24 és 72 elnevezést kaptak. A számok az alkalmankénti használat időtartamára utalnak órában mérve, azaz fél-, egy- és háromnapos hátizsákokról beszélünk. Ezeket több mint hat éve rendszeresen használjuk hol napi szinten, hol túrákon és külföldi utazások során, más szóval bőséges tapasztalatunk van velük kapcsolatban. Cikkünkben végigvesszük az előnyöket-hátrányokat.
A három zsákot egymás mellé téve le sem tagadható a rokonság, olyanok, mint három testvér. Szerkezetük alapvetően hasonló, ám felszereltségük több ponton eltér. Ami közös bennük, hogy viszonylag hagyományos struktúrával rendelkeznek, vagyis egy nagyobb belső rekesz, egy méretes külső (admin jellegű) rekesz, fölötte még egy-két kisebb külső zseb, a táska legtetején egy szemüvegtartó zseb, illetve a hátrészen egy vizestömlő-tároló zseb (azon belül kivehető merevítő műanyaglap) található rajtuk, a nagyobb típusokon pedig még oldalzsebek. A fenekükön a megszokott vasalt vízkivezető nyílások, szám szerint kettő. A belső terekre jellemző a számos nyitott vagy cipzáros zsebecske, többnyire hálós anyagból, kívül pedig több sor MOLLE-pánt és beszabályozó hevederek sorakoznak. Névcsík és nagyobb felvarró rögzítésére alkalmas tépőzáras felület is került rá. A hátoldal és vállpántok igényes kialakításúak, jól párnázottak, utóbbiakon mellcsat és dugzáras gyorsleoldó (méghozzá félig fedett, így meggátolva az akaratlan kioldást). Anyaguk 1050D gyöngyvászon. A 12-es és a 72-es jelenleg a következő színekben érhető el: fekete, olajzöld (“ranger green”), sötétszürke (“double tap”), homokbarna (“kangaroo”), továbbá multicam terep. A 24-es ezeken felül még középszürke (“storm”), fakó homok (“python”), illetve sötétkék (“dark navy”) színekben kapható.
Mivel az ördög a részletekben lakozik, vegyük sorra, melyik mit tud pontosan.
Rush 12
Ez valóban egy félnapos zsák… Űrtartalma 24 liter, fő rekesz mérete 46 × 28 × 16 cm. Tömege hivatalosan 1420 gramm. (Mi a hátmerevítő lap nélkül 1160 grammnak mértük.) Összesen 17 rekeszt és zsebet tartalmaz.
Mint tudjuk, egy táska használhatóságát alapvetően a fő rekesz mérete határozza meg. És ez a darab nem túl nagy, városi használatra sem. Egy palack víz, egy tartalék pulóver vagy kabát, esetleg egy kis harapnivaló, és nagyjából már meg is telt. Egy nagyobb objektíves fényképezőgép (mondjuk városnézéshez) ezek mellé már csak szűkösen fér be. Vagy edzőcucc szállítására is használhatjuk, de egy kisebb, néhány tételes bevásárlás is megvalósítható vele, ám ezen funkciókat már nem fogjuk tudni kombinálni. Terepen használva megint csak kizárólag a legszükségesebbek fognak beleférni, amelyek egy pár órás természetjáráshoz szükségesek. Ilyen szempontból tehát korrekt a 12 órás elnevezés.
A külső oldali nagyobb (admin) rekesz hasznos, bár egy picit lehetne nagyobb, de az ebbe beépített összesen 9 zsebecske létjogosultsága erősen megkérdőjelezhető; nyilván eltérnek az egyes igények, de szerintünk legfeljebb 3-4 lenne indokolt. A fölötte elhelyezkedő külső lapos, kis zsebnek is lehet funkciót találni, de nagy hiba, hogy nem adtak neki mélységet, mert az a plusz fél-egy liter kapacitás jól jött volna még egy ilyen méretű zsák esetében.
Derékpántot nem kapunk hozzá, bár ebben a méretben ez nem is annyira fontos. A hátmerevítő lap eltávolítása megfontolandó, mivel ekkora zsáknál nem feltétlenül szükséges, inkább csak holtsúlyt jelent. A hidratációs (vizestömlős) rekeszt nem csak az eredeti céljaira lehet használni, mert egy közepes méretű könyv is elfér itt, de egy nagyobb mappa vagy valamilyen A4-es formátumú dolog már sajnos nem.
A hordfogantyú mellett a táska tetején egy kisebb szemüvegtartó vagy médiaszköz-tartó zseb található. Ez annyiban érdekes, hogy polárbélése van, amely a gyöngyvászonhoz képest kíméletesebb a karcolódásra érzékeny tárgyakkal szemben. Egy nagyobb telefon ebbe már nem férne bele, viszont lakáskulcs, multifogó vagy pár apróság elhelyezhető itt.
Hat év napi szintű városi használat után a hátizsák még mindig meglepően jó állapotban van, minimális kopás mutatkozik csak az anyagon. Ennek részben persze az is oka lehet, hogy a táska méretéből adódóan túl nagy terheket eleve nem lehet cipelni benne, így az nem járult hozzá az elhasználódáshoz.
Ezt a típust terepre főleg azoknak ajánljuk, akik gyakran mennek pár órás kiruccanásokra, illetve olyan túrázóknak, akik minimális felszereléssel is beérik. Városban pedig azoknak, akik akarnak egy vagány, de nem kirívó taktikai zsákot munkába, egyetemre vagy edzésre járáshoz, de nem szokásuk túl sok holmit magukkal vinni.
Rush 24
Amikor évekkel ezelőtt a régi, agyonkoptatott háromnapos taktikai hátizsákok helyére kerestünk valami mást, úgy gondoltuk, érdemes lenne próbát tenni ezzel a típussal… (És ezzel kapcsolatban megemlíthetnénk azt, amit sokan szóvá tettek már: hogy a háromnapos zsákok úgy voltak háromnaposak, hogy amúgy a használó még rászorult egy málhamellényre vagy szerelékre, plusz a zsebeire, és akkor nagyjából megvolt a három napra elegendő felszerelés, de az is csak katonásan…) A Rush 24 űrtartalma 37 liter, legnagyobb rekeszének mérete pedig 51 × 32 × 20 cm. Összesen 20 kisebb nagyobb zsebe és rekesze van. Tömege 1740 gramm. Kialakítása nagy vonalakban hasonlít a Rush 12-esére, de jobban kihasználja a nagyobb méretet.
A zsák űrtartalma elégséges egy egynapos (vagy egyéjszakás) sima túrához (akár a K100-hoz is), mivel ebben már tartalék ruha, víz, élelem, fényképezőgép, EÜ-készlet is simán elfér. Az oldalzsebekkel kiegészítve pedig egy interaktívabb, bushcraftos kiruccanáshoz is elég lehet, amikor baltát, kést, kisfűrészt, esetleg főzőedényt is visz az ember, és főz, farigcsál, építkezik vagy gyűjtöget ezt-azt odakint. Viszont kintalvós programhoz önmagában már kicsi, hiszen hálózsák + derékalj + tetőponyva már eleve nem nagyon férne be együtt a zsákba, legfeljebb valamilyen nyári ultralight verzió. Csakhogy aki olyan cuccokat használ, az meg valószínűleg nem fog egy bő másfél kilós, 37 literes hátizsákot cipelni.
A fő rekesz hátoldalán egy laptop-tartó zseb, illetve négy másik, széles, cipzáras rekesz található, utóbbiak közül három hálós kialakítású.
A zsák külső oldalán, bár elsőre nehéz kiszúrni, a MOLLE-pántok alatt egy-egy függőleges zseb lapul, ahova kisebb dolgokat, például félliteres palackot tehetünk. Ezeken belül még egy apró, nyitott zsebet is elhelyeztek. Aki tehát nem akar külön külső MOLLE-zsebet felhelyezni ide, az is jól jár, bár nyilván az itteni rekeszek a belső térből vesznek el némi helyet, illetve ha pl. túrabotot rögzítünk ide, akkor a hozzáférhetőséget ez valamennyire korlátozza. Tapasztalatunk szerint azonban külső zseb használata mellett ez az oldalsó belső zseb nem igazán használható.
Oldalsó szűkítőpántból ezen a változaton is egyet-egyet kapunk oldalanként. Kettőt-kettőt jobbnak tartanánk, vagy esetleg maradhatna az egy is, de akkor hosszabbra engedve, egy plusz gyűrűvel megoldva > alakban vezetném, méghozzá a zsák oldalára felszerelést fixálók kedvéért. Ide rögzített hosszúkás tárgyat, például túrabotot ugyanis az egy pánt nem tudja többé-kevésbé függőlegesen tartani, így a botok mindig előre vagy hátra akarnak billenni. Valószínű, hogy a tervezők az oldalsó MOLLE-pántok használhatóságának megtartása érdekében nem szavaztak meg többet, de szerintünk elfért volna még (esetleg vízszintesen, hogy a MOLLE-t ne zavarja, vagy épp levehető változatban, hogy mindenki boldog legyen). Erre szerencsére van megoldás, lásd később.
A frontoldalon található, két oldalról nyitható (“pillangó”) zseb több belső rekesszel rendelkezik. Ez mélységgel is bír, nem úgy mint a Rush 12-n, és mivel szélesebb a táska, így összességében nagyobb is. Csakhogy a kettéválasztás nem volt jó ötlet, mert a teljes kapacitást nem lehet egyszerre kihasználni (pl. egy hosszabb zseblámpa vagy powerbank, vagy esetleg valami élelem már nem fér be ide), és ráadásul részben oldalra és lefelé nyílnak a cipzárak, ami csak megkönnyíti az apróbb tárgyak észrevétlen kiesését. (Egyáltalán nem is értjük, hogy minek kellett ezt kettéválasztani, de a tervezők közül valaki valószínűleg nagyon innovatív akart lenni, és a jól bevált, egyszerű megoldás helyett bedobott valami flancosat, a többiek meg sajnos rábólintottak...) Kisebb dolgok, például fejlámpa, ragtapasz, papírzsebkendő vagy egy fél guriga vécépapír elhelyezhetők itt, de ha egy darabba szabott zsebként kerülne fel (lásd a 72-est), az sokat javítana a használhatóságán.
Az adminzseb 10 rekeszt és hálós zsebecskét rejt, plusz a kulcsok számára még két pici karabineres pántot is kapunk. Itt is elmondható, hogy túlzásba vitték a térfelosztást, hiszen az apró holmikat eleve inkább egy kisebb rendszerező táskába teszi az ember, amit egyben kivéve tud kezelni (márpedig tisztálkodó- vagy EÜ-csomagnál ez elvárás, de a túlélős-bushcraftos tevékenységek rajongói is jobban szeretnek egy kisebb tokba összeállítani mondjuk egy tűzgyújtós készletet vagy egy általános eszköz- és túlélőkészletet).
A zsák feneke kapcsán nem értjük, hogy erre a területre miért nem tettek erősebb anyagot, esetleg dupla réteget. Tény, hogy így könnyebben szárad, de könnyebben át is ázik. Itt, a külső oldalon amúgy négy, hevederből vágott fül lapul további felszerelés rögzítésére.
A vállpántok kontúrja előzékenyen illeszkedik a viselő testéhez (bár a tapasztalatok szerint szélesebb vállú használóknál ez okozhat gondot). Ezeken is találunk MOLLE-hevedereket (a fenti fotón például egy Helikon-Tex-féle Navtel-tok van ide rögzítve), illetve a vizestömlő szívószálának rögzítésére alkalmas, nagyobb átfogású pántot. A mellpánt rögzítéséről itt szólnánk, ez minden típuson C-gyűrűvel van megoldva, ami lehetővé teszi, hogy igény szerinti magasságba helyezzük át.
A hátrészen található a vizestömlőt befogadó rekesz. Mindhárom típusnál kívülről lehet ezt kicipzárazni, vagyis a belső tér tartalmának abajgatása nélkül is megoldható az utántöltés, ami hatalmas előny. A rekesz tetejénél egyrészt egy tépőzáras pánt, másrészt két műanyag rögzítőpont található, amelyek a tömlő függesztését biztosítják (hogy kiürülés esetén se “rogyjon össze”). A szívócső átvezetéséről ugyanitt egy kis nyílás gondoskodik, ezen át könnyen áttolhatjuk a csövet a zsák tetejére varrt pánt két oldalánál található és tépőzárral zárható kivezetőkig. A víztartály-tároló rekesz nagysága folytán egyébként mást is befogadhat, bushcraftos szemmel nézve például vágódeszkát vagy laposra hajtogatott, vékonyabb ülőpárnát.
Bár a fenti fotókon látható a zsákon derékpánt, fontos megjegyezni, hogy gyárilag nem jár hozzá ilyesmi; szerencsére két műanyag gyűrű lehetővé teszi külön vásárolt vagy házi készítésű pánt felrakását. Ennek kapcsán el kell marasztalnunk a céget, ugyanis egyfelől ilyen árkategóriában és méretben már elvárható lenne a pánt mellékelése (lásd például a régi, háromnapos zsákokat, ahol mindig kaptunk ilyet), másrészt külön csak három színben (feketében, ill. “ranger green” és “kangaroo” színben) gyártanak ilyen övet (Rush Belt Kit néven, lásd a keretes írást), márpedig maguk a zsákok ennél jóval több színben kaphatók. Bár ide passzoló hevedert és csatot nem nehéz beszerezni, a párnázás elkészítése, illetve az adott táskához illő színű gyöngyvászon beszerzése problémás.
Mivel a magyar forgalmazó nem volt túl segítőkész a hivatalos derékpánt beszerzése kapcsán (ami vásárlói szemmel elkeserítő, rájuk nézve meg minden, csak nem profi), körülnéztem az interneten, és végül Hollandiából rendeltem egy “kangaroo” színűt, mivel ez áll a legközelebb a “sandstone”-hoz. A heveder szélessége 3,8 cm. A derékpárnák mérete kb. 9,5 x 23,5 cm, belül a szokásos lyukacsos, nedvességelvezető felülettel. Ezeken két sor négyes osztású MOLLE-pánt található, vagyis oldalanként 1-1 plusz tok simán felrakható, bár menet közben az ember karja óhatatlanul odadörzsölődik ezekhez, úgyhogy nem mindenkinek fog bejönni.
A 24-est általános célú zsákként, akár napi használatra is ideálisnak tartjuk. Többéves, intenzív használat mellett is jól tartja magát, bár anyagán itt-ott már érezhető a fáradás. A többször említett háromnapos taktikai zsákok méltó utódja, azoknál átgondoltabb szerkezettel, de magasabb áron és nagyobb üres tömeggel, illetve néhány bosszantó megoldással, amelyek további módosítások után kiáltanak…
(Megjegyzés: A fotókon látható példány 2017-es beszerzés. A színe hivatalosan “sandstone”; ma már ilyen nem érhető el, de a “python” szín a gyári fotók tanúsága szerint ugyanilyen vagy hasonló.)
OLDALZSEBEK, GUMIPÁNTOK
A zsák kapacitásának növelésére két módszert is alkalmazunk.
Bozót: Annak idején kapásból vettem két MOLLE oldalzsebet is ehhez a táskához. (Ami viszont nagyon meglepő, hogy ezek létezésének már semmilyen bizonyítékát nem találom jelenleg a neten e cikk írásának pillanatában. Valószínűleg nem gyártják többé.) Szinte folyamatosan ezekkel a zsebekkel használom a táskát. Alapvetően elfogadhatók a célra, vagyis jobbak, mintha ez sem lenne, de én nagyon örültem volna, ha létezik több méretkategória illetve nagyobb változat belőlük. Régebben ugyanis PET palackot használtam elsődlegesen kulacsnak, ám a másfél literes már nem fért bele. Azóta inkább a fémkulacsokra tértem át, amik ugyan elférnek, de nem optimálisan használják ki a helyet. De gyakran ide próbálok élelmet vagy néhány kisebb szerszámot is elhelyezni. Egy pulóvert vagy esőkabátot viszont már nem is lehet, vagy túl nehéz belepréselni.
A külső MOLLE oldalzsebek kapcsán felmerül az a gond is, hogy a Rush 24 saját, beépített két lapos hosszanti oldalzsebét szinte teljesen elfedik, így egyáltalán nem esik kézre azok használata. Mivel azok viszonylag kis tárolókapacitással, és a tárhelyet a nagy belső rekeszből veszik el, így igazából nem vesztünk sokat, ha külső zsebet használunk, de így megintcsak egy átgondolatlan, felesleges, súlynövelő tényezőről beszélhetünk.
Sajnos az 5.11-es gyártmányú külső zsebek esetében még egy negatívumról szólnunk kell. Egyes darabokon a MOLLE-pánt fémpatentjének tartása meglepően gyenge volt, értsd: egy hátrafelé irányuló mozdulatnál akár könyökkel is fel lehetett szakítani az oldalzseb patentjét. Ez egy olcsó zseb esetében nem lenne meglepő, de aki ismeri az 5.11 termékeinek árfekvését, egy ilyenen azért felszisszen, aztán vad anyázásba kezd…
Monty: Egy másik, olcsóbb, rugalmasabban használható, de az időjárás és a rakomány ismeretében nem mindig alkalmazható megoldás a gumipántok használata, amelyet számos más túrazsákon alkalmaznak. A Rush-szérián nincs ilyen, de házilag tehetünk rá egyet. Rövidáru-boltokban alacsony áron szerezhető be elasztikus zsinór (nem csak feketében), amelyhez érdemes rögtön egy hengeres vagy másféle szűkítőt is beszerezni. A MOLLE-pántok alá fűzzük be (jelen esetben az oldalsó felületeket javaslom), méghozzá ismétlődő X alakzatban. Határozzuk meg a zsinór szükséges hosszát (valamennyi kis ráhagyást mindig érdemes biztosítani, hogy meg lehessen ragadni a végét), eszerint vágjuk méretre, és öngyújtó lángjánál olvasszuk meg a végét. Ezután fűzzük rá a beszabályozó műanyagsapkát, és a két szárat csomózzuk el.
Túrabotot, pulóvert vagy ponchót, azaz hosszabb, nem csúszós felületű, nem túl nehéz, esetleg fülekkel ellátott tárgyakat viszonylag egyszerű alá rögzíteni, de nagyon fontos, hogy a gumipántot tényleg szorosan meghúzzuk a biztos tartás érdekében. Alacsony ára mellett még komoly pozitívum, hogy a plusz zsebektől eltérően lényegében nem jelent extra súlyt, ha pedig nem lenne rá szükség (vagy másutt, más felületen kell), ezt is könnyű levenni, ami azért is fontos, mert többéves használat után a rugalmas anyag fáradása miatt amúgy is rászorulunk majd a cserére.
Rush 72
A legnagyobb testvér 55 literes űrtartalommal büszkélkedhet. A nagy rekesz mérete durván 58 × 34 × 21 centiméter, ezenkívül pedig van 22 másik is. Üres tömege 2400 gramm.
Ezt a változatot elsősorban azoknak ajánljuk, akik harmincegynéhány literes típusokat kicsinek találják, de nem akarnak még egy oldalzsákkal is, vagy külső függesztéssel bajlódni. Nagyon jó átmenetnek tartjuk a 60-100 literesek felé, de ez persze mindig a használó igényeitől és a szükséges felszerelés mennyiségétől függ. Mindennapos használatra nagynak mondanánk, de például egy hétvégi kiruccanáshoz vagy bushcraftoláshoz, amikor már váltócipőre, kis méretű hálózsákra és terjedelmesebb holmikra van szükség, esetleg ha fotós vagy videós cuccokat is be kell még szorítani, ideális, vagyis a háromnapos megjelölés ez esetben tényleg logikus.
Már első pillantásra látszik, hogy több ponton kiegészítették a Rush 24-est, hogy a nagyobb kapacitást biztosítsák. Először is két hosszúkás, ezúttal külsőleg felvarrt, lekerekített oldalzseb figyel rajta, amelyek elég nagyok akár egy másfél literes palack befogadásához is, de mivel maga a zsák is nagyobb, arányosan tekintve ezeket is kicsinek érezzük. Ezeken belül két-két kisebb, lapos rekesz is helyet kapott melyek megintcsak feleslegesek, hiszen több olyan külső zseb van a zsákon, amit menet közben könnyebben elérhetünk. Mindkét zseb külsején találunk MOLLE-pántokat. Bár az oldalzsebek ez esetben is hasznosak, felmerült bennünk, hogy mennyivel jobban használható lenne a rendszer, ha mondjuk a Bergenhez, vagy akár csak a Rush 24-hez hasonló levehető zseb került volna rá …
A frontoldal hatalmas adminzsebe és a zsák teste között egy plusz nyitott rekesz figyel. A megvétel idején nemigen lelkesített, de már rájöttem, hogy kalap, laposra hajtogatott pulóver vagy hasonló holmi ideiglenes tárolására kiváló, ezek kiesését pedig kétoldalt háló akadályozza meg. Fontos, hogy ennek a rekesznek a kapacitását a felső beszabályozó pánttal a pakolás legvégén beállítsuk, részben a kipotyogás elkerülése végett.
A frontoldalon, felül a külső zsebecske szerencsére nem kettéosztott, így egy nagyjából tenyérnyi, összefüggő rekeszt találunk. Hát igen, ilyen kéne a 24-esre is...
Derékpántot ezúttal kapunk, ami ilyen űrtartalom mellett el is várható. Ez csak szakaszosan párnázott és nem vehető le, viszont a derékrésznél kialakított lapos zseb jóvoltából használaton kívül könnyedén elsuvaszthatjuk, és nem fogja zavarni a viselést, nem nyom. Két sor MOLLE-pánt ezen is megtalálható. A vállpántokon elhelyezett, a cikk elején említett gyorsleoldó csatok természetesen itt is rendelkezésre állnak.
Párosítási lehetőség
A 72-es és a 12-es zsák úgy van kialakítva, hogy a nagyobbik hátára rögzíthető legyen a kisebbik, méghozzá saját pántjaik segítségével. Így például egy utazás során máris egyszerűbbé válik a két zsák egyidejű magunkkal hordozása. Ez így elsőre jól hangzik, viszont kipróbáltuk, és sajnos csak akkor valósítható meg, ha a 12-es viszonylag üres, ellenkező esetben ugyanis a felső beszabályozó pántok nem érnek el a 72-es hevederének fogadó részéig… Kicsit átgondolva a lehetőségeket, szerintünk inkább érdemes a nagyobb zsákot egy oldaltáskával kombinálni, ami egyébként is valószínűbb opció, mint az, hogy egy Rush 12 és egy 72 is legyen nálunk.
A 72-es alapvetően jól vizsgázott a “közepesen nagy” kategóriában. Kényelmes, jól és könnyen pakolható, viszont majdnem két és fél kilós üres tömegét nem lehet figyelmen kívül hagyni, különösen akkor, ha eleve súlyos rakományt kell cipelnünk. Kevesebb belső osztással, könnyített kivitelben talán még használhatóbb lenne…
(Megjegyzés: A fotókon látható példány 2016-os kiadású. Fontos, hogy ebben a CB színben már nem kapható; ami jelenleg ehhez a legközelebb áll, az a “kangaroo”, amely kevésbé sárgás, inkább barnás homokszín, és szerintünk előnyösebb is.)
Honvédeink már hordják…
Kollégáink a combatgear.blog.hu-n két évvel ezelőtt foglalkoztak a Rush 72-vel, és ott említették, hogy 2019-ben a Magyar Honvédség is szerzett be ebből a típusból az altisztképző tanfolyam résztvevőinek. Katonai felhasználása kapcsán fontos részlet, hogy egyrészt védőmellény felett is viselhető, másrészt a nyitott rekeszben akár a használaton kívüli rohamsisak is tárolható. A cikk elolvasható ITT.
Összegzés
A Rush hátizsákszéria a minőségi taktikai hátizsákok szinte minden előnyét és hátrányát hozza. Az anyaguk megfelelően erős, és a helyenként megerősített varrás miatt, úgy tűnik nagyon tartós is. Ez azonban azzal is jár, hogy cserébe a zsák már üresen is nehéz. A nagyobb rekeszek és zsebek jól pakolhatóak, ám a rengeteg apró zsebet nem feltétlenül fogjuk kihasználni; bosszantóan apró méretük miatt érdemileg nem lehet bennük túl sok felszerelést elhelyezni, így ebben a formában sokszor értelmetlenek, miközben az ezekhez felhasznált gyöngyvászon csak tovább növeli az eszköz össztömegét, nem is beszélve az áráról.
Pozitívumok:
- Tartós darabok, sok év használat után sincs minőségi probléma.
- Kulturált megjelenésűek, azaz taktikai jellegűek, de nem agresszívan, így városi használatra is megfelelők.
- Igényes párnázat, kényelmes viselet.
- A színválaszték a legtöbb vásárlót valószínűleg kielégíti.
- A cipzárak és csatok mindhárom típuson tartósak, az általános anyagminőség pedig meggyőző.
- A MOLLE-rendszer révén valamennyire bővíthetők külső zsebekkel, illetve külsőleg rögzíthető holmikkal.
- Külön nyitható rekesz a vizestömlőnek.
- Nagyon sok rekeszt és zsebet tartalmaznak, ami egyfelől nagyon hasznos, de…
Negatívumok:
- …a sok rekesz növeli az árat és az üres tömeget, miközben sokan valószínűleg nem fogják kihasználni ezeket, így érdemes átgondolni, hogy van-e rájuk szükségünk.
- A zsebek jelentős része egyszerűen túl kicsi, és amúgy is egymásba nyílik, így a közepes vagy nagyobb tárgyakat szinte csak a nagy rekeszekben lehet elhelyezni, ami jelentősen rontja a pakolás hatékonyságát.
- A két kisebb típushoz nem jár gyárilag derékpánt (ami jogos elvárás lenne), és beszerezni hozzá se könnyű vagy olcsó, illetve a 24-esnél az oldalsó szűkítőpántok száma kapcsán is lehetne vitatkozni.
- Kifejezetten magas ár.
- Bár elméletileg jól bővíthetőek oldalzsebekkel, pont az 5.11 Tactical nem nagyon gyárt ehhez igazán jól passzoló, közepes méretű, kapacitásnövelő MOLLE-tokokat, így más cégek kínálatában kell keresgélnünk.
A túl sok zseb átka
Történt, hogy ismerősöket látogattam meg külföldön. Az útra összesen csak a Rush 12-t vittem magammal, mely a repülőn kézipoggyászként volt nálam. Elmentünk kirándulni, és mivel erdőben rosszul érzem magam kés nélkül (de a külföldi útra viszont nem vittem), így kölcsönkértem egy egyszerűbb kerti kést, mert hát sosem lehet tudni. A túra végén pedig ezt a hátizsák külső admin zsebének egyik belső zsebébe tettem. Majd meg is feledkeztem a dologról. Már csak azért is, mert a sok zseb és anyag miatt eleve van egy alap tömege a hátizsáknak, és a viszonylag könnyű kés meglapulva a nehezen átlátható zsebben, nem is igazán tűnt fel… Eljött a hazaindulás ideje. Eleve nem volt sok cuccom, bedobáltam mindent a zsákba, és irány a reptér. Alapvetően mindig nagyon vigyázok a biztonsági előírások betartására, és ezért alighanem engem sokkolt a legjobban, amikor a röntgenes vizsgálat után odahívtak a pulthoz, de nemcsak engem, hanem a közelben szolgálatban lévő rendőrt is, és fenyegető tekintettel érdeklődtek, hogy ez a késnek látszó tárgy mégis mi célt szolgál a zsákomban? Hát, régen izzadtam le ennyire…