Árposz • 4 nap
Még a Meroving-korban létesült egy bencés apátság a Rajnától húsz kilométerre nyugatra, Strasbourg-tól mintegy hatvan kilométerre északra. Az apátság a Fehér Vár, németül Weißenburg nevet viselte, védőszentjei Szent Péter és Pál apostolok voltak.
Az apátság köré később kinőtt egy város, szokás szerint az apátság nevét viselve mind a mai napig. A modern korban egyből az északi városhatáron jelölték ki a német-francia határt, így ez a város ma a franciaországi Elzászban található, a templomtól a határ gyalog kicsit több, mint egy kilométer. A város neve pedig franciásan Wissembourg lett.
Az apátságnak kezdettől fogva volt temploma, amit többször bővítettek, újraépítettek, azt biztosan tudjuk, hogy 1074-ben is volt egy templomszentelés. Ebből a temlomból maradhatott meg a harangtorony - az egyik kőbe vésett felirat szerint ezt az 1075. évben Sámuel apát építtette.
A torony első ránézésre is román kori. Nem a mai templom tengelyében áll, hanem attól kissé délre.
Azt viszont tudjuk, hogy ezt a templomot, a torony kivételével, a XIII. század második felében lebontották, és egy gótikus épületet emeltek a helyére. Az új templom felszentelése 1289-ben történt.
A gótikus bazilika aszimmetrikus: az északi oldalon egy, a délin két mellékhajója van. Mivel északon, kolostori szokás szerint, egyből ráépült a kolostor kerengője, ezért első ránézésre az eltérő szélességet nem is vesszük észre.
A szentély tipikus gótikus 5/8-os, nagy ablakokkal, a négyezeti torony pedig a templom domináns tornya, sokkal nagyobb, mint a román kori nyugati harangtorony. A legdélebbi (a képen bal oldali) mellékhajónak szintén van egy 5/8-os apszisa, a főhajó mellettinek nincs, azért ez innen nézve kicsit torz képet mutat.
A könnyen felismerhetően gótikus belső teret ábrázoló képen észrevehetjük a két mellékhajót a déli (jobb) és csak egyet az északi (bal) oldalon.
Az északi oldalon nincsenek ablakok, mivel a mögött egyből ott a kerengő. Mivel a mellékhajók teteje elég meredek, a főhajó ablakainak lehetséges helyét a tető nagyrészt lefedi, ezért ténylegesen viszonylag kis ablakokat építettek.
A kolostor még az újkorban feloszlott, a Péter-Pál templom a napóleoni kor óta a helyi katolikus egyházközség plébániatemploma. A harangtoronyra tekintettel bekerült az elzászi román kori építészeti emlékeket bejáró Route Romane-ba, sőt, alig pár lépésre a német határtól, annak északi végpontja lett.
